Elérhetőségek

FEJŐS ÉVA

Instagram Facebook


Rólam


Kisiskolásként éreztem meg, micsoda fantasztikus érzés, amikor saját világot teremtek meg azzal, hogy történeteket találok ki és vetek papírra. Tinédzserként már nemcsak novellákkal, hanem regénykéziratokkal is próbálkoztam, de a legtöbbet akkor még nem sikerült befejeznem, sőt... De amikor elakadtam, félretettem a kéziratot, és belekezdtem egy újba. Szép lassan elkezdtem megtanulgatni a történetvezetést – rengeteg olvasás mellett, hiszen a leginkább a könyvekből lehet tanulni –, beleszerettem a krimibe, mint műfajba, faltam a regényeket, és írtam a sajátjaimat, tanulás és a kézilabdaedzések mellett ez jelentette számomra az igazi kikapcsolódást. Utazni vágytam, de rájöttem, hogy csak meg kell találnom a könyvespolcon azokat a regényeket, amelyek elutaztatnak. És új történetekben akartam élni, amelyeket saját magam igyekeztem megteremteni.

Hosszú éveken át, még újságíró koromban is írtam magamnak a regényeket, novellákat. Néhány barátom és a családtagjaim megkapták olvasásra, és a hónapok, évek során ők lettek a biztos olvasótáborom. Jó, nem voltak sokan, úgy négyen-öten, a véleményük számított (főleg mert bátorítottak és várták az újabb kéziratot), de alapvetően akkor is saját magamnak írtam. Gondoltam rá, idővel jó lenne könyv formájában viszontlátni a történeteimet, de nem volt bennem türelmetlenség, hiszen nem a kiadás volt a cél, nem a megjelenésre fókuszáltam, hanem arra, hogy micsoda szuper dolog benne lenni egy történetben.

Azért 1999-ben, amikor a Holtodiglan című kalandregényem (bővebben a könyveimnél olvashattok róla) elkészült, elküldtem egy kiadónak, és szinte rögtön szerződést kínáltak. A Holtodiglan később hozta meg a sikert számomra, amikor 2013-ban Most kezdődik címen a saját kiadómban, az Erawanban jelentettem meg. De előtte még volt az Ulpius-korszak 2008-2012 között, 2013-tól pedig, az Erawan létrehozásától kezdve a regényeimet, a magazinomat és nekem tetsző külföldi regények magyar fordítását a saját kiadómban jelentetem meg.

A visszajelzések szerint ezért szeretitek a regényeimet:

A hőseim bátrak, és bátorságot adnak nektek a kisebb-nagyobb döntésekben, sokszor ismertek magatokra bennük. Sokszor írtok arról, hogy a regényeim begyógyítanak bennetek egy-egy sebet, és amíg a történetben éltek, addig úgy érzitek, mintha nyaralnátok. A távolabbi tájakon játszódó történeteimet pedig azért is szeretitek, mert ha nem jut idő, pénz utazásra, akkor is olyan érzésetek támad, mintha ti is ott lennétek a szereplőimmel. Gyakran írtok arról is, hogy kedvelitek, amiért modern, mai a regényeim nyelvezete, és amikor megszólal egy szereplő, akkor akár ott, a szobában is megszólalhatna, mellettetek. Sőt már azt is mondtátok nem egyszer, hogy „egy Fejős Éva-regényhős bármikor benyithat a szobánkba”.

Miben hiszek?

A kreativitásban, az álmok valóra váltásában, abban, hogy nem a célhoz jutás (vagy nemcsak), hanem az odavezető út is élvezetes. Hogy a kudarcokból fel lehet állni, hogy az álmokat nem kell feladni, hogy nem mindig a legrövidebb utat érdemes választani. Hiszek abban, hogy egy döntést meghozni sokkal jobb, mint azt halogatva csak álmodozni a boldogságról. Hiszek a határidőkben, a pontosságban, a szabadságban, és abban, ha mindent megteszel a célodért, akkor a szerencse is melléd áll.




Vissza az előző oldalra!
FEJŐS ÉVA - Magyar