2. rész

Mikor kerül olyan „állapotba” a regény, hogy készen álljon a megmérettetésre, és elküldhesd egy kiadónak? Többen írtátok nekem, hogy még csak pár fejezettel vagytok készen, de már szeretnétek kiadót találni. Volt, aki meg is kérdezte tőlem: „Nem túl korai egy félkész kéziratot elküldeni?” De igen, szerintem korai.

Kérdeztétek, kell-e ismeretség ahhoz, hogy egy szerző regénye eljusson az „illetékesekhez” egy kiadóban. Igen is, nem is – ha kapcsolatban vagy valamelyik kiadó munkatársával, akkor a kéziratod talán könnyebben vagy hamarabb eljuthat ahhoz a szerkesztőhöz, aki véleményezi a beérkezett műveket, azonban ez egyáltalán nem garancia arra, hogy meg is fogják jelentetni. Magyarul: amikor a kéziratok eljutnak azokhoz a szerkesztőkhöz, akik véleményezik őket, akkor már minden kézirat egyenlő eséllyel indul.

Mikor küldjem el?

1. Csak akkor, ha már készen van. (Ne küldj fejezeteket sem egy félkész kéziratból – előbb fejezd be! A kiadó nem vesz zsákbamacskát, nem beszélve arról, hogy te is akkor fogod tisztán látni, hogy mit hoztál létre, ha már befejezted, lezártad a történetet, és szükség esetén akár át is dolgoztad a művedet.)

2. Csak akkor, ha már átolvastad néhányszor, és kijavítottad azokat a hibákat, amiket észrevettél. Érdemes néhány fejezetet hangosan elolvasnod, különösen abban az esetben, ha ez az első befejezett regényed! Felolvasva sokkal inkább észre fogod venni a hibákat, és azt is, ha például erőltetettek, nem életszerűek a dialógusaid.

3. Érdemes valakivel átolvastatnod a kéziratot, mielőtt elküldöd. Azt javaslom, valamelyik könyvmoly ismerősödet/barátodat szemeld ki, őt kérd meg, hogy olvassa el a művedet, és ha valamit nem ért, logikai hibát talál, akkor szóljon. Utána ne javíts át mindent úgy, hogy neki megfeleljen, hanem gondold át, amit mondott. Ha nem értesz egyet vele, akkor „megfelelésből” semmiképpen se írd át a történetet!

4. Csak akkor, ha elégedett vagy vele. Ha bárhol is találsz olyan részletet, ami nem tetszik, vagy amin visszaolvasás közben átugrasz, mert „unod”, akkor javítsd ki, húzd ki, ha túlírtad - de mindenképpen korrigáld! Lustaságból ne hagyj benne a kéziratban olyan részeket, amelyekről tudod, hogy átdolgozásra szorulnak!

5. Csak akkor, ha már kicsit megnyugodtál a befejezés után - teljen legalább néhány nap azóta, hogy kiraktad az utolsó írásjelet. Ha néhány nap (hét) elmúltával is elégedett vagy, akkor már nyugodtan küldheted.

 

Hogyan küldd el a kéziratodat?

Külföldön szinte minden ügynökségnél más a rend: van, ahol a kézirat első három oldalát kérik, de a levélbe beillesztve (vagyis nem csatolt fájlban kérik), és még azt is szigorúan megszabják, hogy milyen betűtípussal és mekkora betűméretben kell megírnod a levelet ahhoz, hogy elolvassák. Sok irodalmi ügynöknél „szabály”, hogy nem nyit ki csatolt fájlt. Gondolj arra, hogy amennyiben több fájlt csatolsz (például azért, mert fejezetenként csatolod a regényedet), akkor növekszik annak az esélye, hogy egyiket sem nyitják meg. Nem mondom, hogy így lesz, de előfordulhat. Mindenki az egyszerű leveleket szereti, hát még azok az emberek, akikhez naponta tíz-húsz-száz, vagy még több e-mail érkezik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne csatolmányban küldd el a kéziratodat, de óvnálak attól, hogy több fájlt is csatolj a leveledhez.

Mennyi az annyi?

Szerintem az első három fejezet elég sokat elmond egy regényről, és egy jó szemű szerkesztő már néhány fejezet elolvasása után viszonylag biztosan tudja, hogy érdemes lenne-e a kiadójának az adott kézirattal foglalkoznia, vagy sem. Lehet persze, hogy a te regényedben a negyedik fejezetben indul be igazán a történet: nyugodtan válassz olyan részletet, fejezeteket a kéziratodból, amit (vagy amiket) a legjobbnak tartasz.

Nyilván az sem baj, ha a az egész regényt csatolod, de ha nehezen indul a történet, akkor érdemesebb inkább olyan részletet választanod, ami könnyebben „beszippantja” az olvasót.

Írj hozzá fülszöveget!

Javaslom, hogy a kísérőleveled végére írj néhány sort magáról a történetről. Úgy írd meg ezt, mintha fülszöveg lenne (a kis figyelemfelkeltő összefoglaló/ajánló, amiket a könyvek hátsó borítóján olvashatsz). Ha megírtad ezt a „fülszöveget”, hogy tedd fel a kérdést: te kinyitnád a csatolt dokumentumot a figyelemfelkeltő ajánló elolvasása után? Ha nem, akkor javíts rajta. Tudom, hogy nagyon nehéz fülszöveget írni, hiszen mindössze néhány sorban kell összefoglalni a történetet, vagy legalábbis kiemelni belőle egy-egy szálat, és felvillantani azt, ami miatt érdemes elolvasni. Ne a barátaidat próbáld meggyőzni a fülszöveggel: nem azoknak szól ez a kis írás, akik ismernek téged és szeretik a kézirataidat, hanem idegeneknek. Ez már valamelyest marketing: ez az első alkalom, amikor meg kell próbálnod „eladnod” magadat, vagyis a művedet. Addig csiszolgasd ezt a néhány sort, amíg érdekessé, izgalmassá nem válik!

Még egy tanács a fülszöveggel kapcsolatban: legyen frappáns és rövid. Nézd meg, hogy nagyjából milyen hosszú a szöveg a regények hátsó borítóján, és igyekezz azt a terjedelmet tartani! Nagyon hosszú könyvajánlót/fülszöveget nem fog olvasnál el te sem a könyvesboltban, ahol rengeteg könyvet vehetsz a kezedbe. Gondolj arra, hogy a kiadó is rengeteg kéziratot kap, és nekik is majdnem úgy kell közöttük válogatniuk, mint amikor te válogatsz egy könyvesboltban a könyvek között.

Ha nem kapsz választ...

- egy napig: várj.

- egy hétig: várj.

- egy hónapig: várj, de ekkor már érdemes kicsit átdolgoznod a bemutatkozó leveledet és a fülszöveget, és körülnézned, hogy melyik másik kiadó profiljába illene a könyved.

- két hónapig: küldheted az átdolgozott fülszöveggel és levéllel a kéziratot másik kiadónak. Persze lehetséges, hogy előbb-utóbb jelentkezik valaki a kiadótól, hogy csak most olvasott bele a szövegbe, és tetszik neki. Ettől függetlenül, ennyi idő elteltével szerintem érdemes már más kiadónak is elküldened a kéziratot.

Egyszerre több kiadónak is elküldheted a művedet?

Igen, persze. Arra figyelj, hogy a portfóliójukba illeszkedjen, tehát fikciót például ne küldj szakkönyvkiadónak. Én mégis azt javaslom, hogy ne bombázz egyszerre több kiadót a kéziratoddal: az esetleges első kudarc, vagyis nemleges válasz oka az is lehet, hogy valami nem stimmelt a kísérőlevélben/fülszövegben. Ha minden kiadónak ezt a levelet küldöd, akkor nagyobb a kudarc lehetősége, hiszen már elpuffogtattad az összes patronodat, de ha az első visszautasítás után átdolgozod a leveledet, akkor a második kiadónál már nagyobb az esélyed a sikerre.

Jövő héten arról írok majd, hogy szerintem mit tegyél, ha – annak ellenére, hogy hiszel a művedben és kiadásra érdemesnek tartod – visszautasításra lelsz. Akkor sem szabad feladnod!

További jó írást kívánok:

Éva