Imádtam Jesús lenni, imádtam Dalma lenni

CUBA LIBRE

Az első regényem, amelyben bátran próbáltam ki tőlem igencsak távol álló (bár a lelkemet komolyan megérintő) karakterek hangjait. Én vagyok Jesús, a nyolcvan fölötti, mocskos szájú és melegszívű, rengeteg meglepetést tartogató, Miamiban élő kubai emigráns, de én vagyok Dalma is, a frissen érettségizett, beilleszkedési zavarokkal küzdő, autisztikus vonásokat mutató lány. Hogy hogyan találkozik ez a két ember, és hogyan változtatja meg a főhőseim életét örökre a tánc, ez izgatott mindvégig. Kuba, Havanna, a Malecón, Varadero, Cienfuegos – imádom a hangulatát. Háromszor jártam Kubában, kétszer a párommal, de az egyik útra mint újságírót meghívott egy angol producer, aki kubai származású társulattal készült egy musical bemutatójára és a világot átívelő turnéjára. Bepillanthattam a színpadi próbákba – többek közt egy Havanna külkerületében, egy poros kertben álló lepusztult ház üres, kopott parkettájú lakásában, kazettás magnó szolgáltatta zenére táncoltak az egyébként salsavilágbajnok táncosok, vagy éppen egy kopott, régi kultúrház színpadán próbálták a fergeteges show-t –, de elmehettem mulatni, vagyis táncolni velük két helyre is: az egyik egy egyszerű diszkó volt, a másik pedig egy elit klub, elképesztően hihetetlen magas beugróval, jól öltözött, nyilván nem átlagkubai-életet élő helyi férfiakkal és lányokkal, fergeteges zenével. Meglátogattam egy idős színésznőt a tengerparti otthonában (egy kockasorház egyik lakásában), aki nyugdíjas férjével minden este táncolt a lakásban a régi kubai zenékre, színészekkel, táncosokkal beszélgettem a helyiek életéről, egy kis bepillantást nyertem kubai otthonokba. Ezeket az élményeket is beledolgoztam a Cuba Libre-be. Kuba is olyan hely, ahová sokaknak azután támad kedvük elutazni, hogy elolvasták a könyvemet, és ezt meg is írják nekem.

A Cuba Libre hősnője, Dalma nem úgy élt tovább bennem, mint például a Hotel Bali hősei, hanem egy kisregényben (amely a Holiday című novelláskötetemben olvasható) a gyerekkorába visz vissza minket. Alighogy befejeztem a Cuba Libre-t, muszáj volt Dalmával visszatérnem a gyerekkorába, ahonnan a problémái erednek. Az eltűnt apa, a kigúnyolt, a mindig a gyengék mellett álló kislány életébe csöppentem... Talán egy hét alatt kiszakadt belőlem a történet, én imádom. A Holidayben sok más, számomra fontos novella mellett ezt is megtaláljátok.

Megnézem a könyvet!